- Ajánló
- Kiadványaink
- Szak- és tankönyvek
- Pszichiátria - Pszichológia
- Az antidepresszáns gyógyszeres kezelés leállítása
Az antidepresszáns gyógyszeres kezelés leállítása
Giovanni Andrea Fava nemzetközileg elismert olasz pszichiáter, aki amellett, hogy kiemelkedő tudós, klinikusként is jelentős eredményeket tudhat magáénak. A Bolognai Egyetem mellett a New York-i Buffalo Egyetem pszichiátria professzora, a well-being terápia kifejlesztője, a Psychotherapy and Psychosomatics újság főszerkesztője. Ebben a könyvében egy olyan égető klinikai problémát jár körül, ami manapság már nemcsak a pszichiáterek gondja, hanem az alapellátásban dolgozó háziorvosoknak is jelentős kihívást jelent. Míg tartalmilag a könyv a legalaposabb tudományos igényességgel készült, stílusát tekintve az átlagember számára is érthető, befogadható; és ez utóbbival a Szerző célja az, hogy az érintettek és hozzátartozóik klinikai és tudományos tapasztalatokon alapuló információkhoz jussanak a bizonytalan eredetű internetes források helyett.
A könyv feltárja és elemzi az antidepresszánsok (különösképpen az új típusú, SSRI és SNRI szerek) elhagyásakor jelentkező klinikai tüneteket és a megvonási szindrómák kórélettanát. Részletes leírást ad a gyógyszeres kezelés leállításának indikációiról, időpontjáról, illetve arról, hogy milyen módszereket alkalmazhatunk a problémás (nagyon súlyos vagy perzisztáló, rezisztenciával együttjáró, illetve komplikált tünettanú) esetekben. Ezekre az esetekre dolgozta ki a Szerző a szekvenciális kezelési modellt, melyben a klinikai állapotfelmérést gyógyszeres, majd pszichoterápiás (feltáró terápia, kognitív viselkedésterápia, well-being terápia) kezelések követik.
A COVID-pandémia sokszorosára emeli az antidepresszáns szerekhez való hozzászokás és a következményes mellékhatások veszélyét, ezért különösképpen időszerű, hogy rendszerezetten ismerhessük meg a leszokás módját, illetve informálódhassunk a megelőzés lehetőségeiről. Végezetül talán a legérdekesebb: a Szerző mindazt az ismeretet, melyet a konkrét probléma kapcsán megfogalmazott, tágabb kontextusba helyezi, és rávilágít arra, miért van válságban a XXI. századi orvostudomány, és mik azok a kulcsfontosságú lépések, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az orvos klinikai tudását ismét a hozzá forduló beteg egyéni szükségleteire szabja, és ehhez képes legyen a tudományra alapozni.
