Digitális diabetológia Gyakorlati kézikönyv a korszerű diabetesellátáshoz

A változás nem kizárólag a diabetológiai szakellátást érinti. Egyre több beteg jelenik meg a háziorvosi, belgyógyászati vagy egyéb szakrendelésen szenzorral, pumpával, mobiltelefonon tárolt glükózadatokkal vagy különböző egészségügyi alkalmazások által generált információkkal. Az orvosnak ezért akkor is értenie kell a digitális diabetesellátás alapelveit, ha nem ő indította el az adott technológiát.

A gyors technológiai fejlődés ugyanakkor sajátos tudáshiányt hozott létre. Az új eszközök és fogalmak száma folyamatosan növekszik, miközben a gyakorló orvos számára gyakran nehéz eldönteni:

• melyik adatnak van valódi klinikai jelentősége;
• hogyan kell egy CGM-riportot értelmezni;
• mit jelent a TIR, TBR, GMI vagy a glikémiás variabilitás;
• mikor indokolt technológiai kezelés alkalmazása;
• mit végez automatikusan egy inzulinadagoló algoritmus;
• mikor kell az algoritmus döntését felülbírálni;
• mit tegyen a háziorvos, ha pumpát vagy szenzort használó beteg akut problémával jelentkezik;
• mely digitális megoldások mögött áll valódi klinikai evidencia;
• és milyen lehetőségeket, illetve veszélyeket jelent a mesterséges intelligencia az orvosi gyakorlatban.

A Digitális diabetológia ezt az ismereti és gyakorlati rést kívánja áthidalni.

Miről szól a könyv?

A kötet nem technológiai eszközkatalógus és nem informatikai tankönyv. Kiindulópontja minden esetben a klinikai probléma és az orvosi döntés.

Bemutatja a digitális diabetesellátás legfontosabb területeit a vércukorméréstől és a folyamatos glükózmonitorozástól az inzulinpumpákon és automatizált inzulinadagoló rendszereken keresztül a telemedicináig, a mobilalkalmazásokig, viselhető eszközökig és a mesterséges intelligenciáig.

A technológiai háttér csak olyan mélységben szerepelne, amennyire annak ismerete a helyes klinikai alkalmazáshoz szükséges.

A könyv központi gondolati íve:

mérés → adat → értelmezés → klinikai döntés → beavatkozás → visszamérés.

Ennek megfelelően nem elsősorban azt kívánja megmutatni, hogy egy készülék hogyan működik, hanem azt, hogy mit jelent az általa szolgáltatott információ a beteg kezelésében.

Kihez szól?

A könyv elsődleges célközönsége a mindennapi betegellátásban dolgozó orvos.

Kiemelt célcsoport:

• háziorvosok;
• diabetológusok;
• belgyógyászok;
• endokrinológusok;
• rezidensek és szakorvosjelöltek.

További potenciális olvasói:

• diabetológiai szakápolók és edukátorok;
• dietetikusok;
• gyógyszerészek;
• orvostanhallgatók;
• valamint más szakterületen dolgozó orvosok, akik diabeteses betegek ellátásában vesznek részt.

A könyv megírásánál különös hangsúlyt kapna, hogy technológiai előképzettség nélkül is érthető legyen. Az új fogalmakat világosan definiálná, a rövidítéseket következetesen magyarázná, és a technológiai kérdéseket minden esetben klinikai példákhoz kapcsolná.

Miért lehet különösen hasznos a háziorvos számára?

A diabeteses beteg életének egyre nagyobb része a szakrendelőn kívül zajlik, miközben az alapellátásban dolgozó orvos egyre gyakrabban találkozik a szakellátásban beállított digitális technológiák eredményeivel és esetleges problémáival.

A könyv ezért következetesen választ adna három gyakorlati kérdésre:

Mit kell erről tudnia a háziorvosnak?

Mit tehet meg biztonságosan az alapellátásban?

Mikor szükséges diabetológiai szakellátásba irányítani a beteget?

A cél nem a diabetológiai szakellátás helyettesítése, hanem az alap- és szakellátás közötti együttműködés javítása.

A könyv gyakorlati karaktere

A fejezetek nem hosszú, kizárólag leíró szövegekből állnának. Az információ gyors visszakereshetőségét egységes szerkesztési rendszer segítené.

Rendszeresen megjelenő elemek:

„Amit 5 perc alatt tudni kell”

– a fejezet legfontosabb gyakorlati üzenetei;

„Mit tegyek a rendelőben?”

– lépésről lépésre követhető döntési algoritmus;

„Mit kell tudnia a háziorvosnak?”

– a szakellátáson kívül is nélkülözhetetlen információk;

„Mikor küldjem diabetológushoz?”

– szakellátást igénylő helyzetek;

„Gyakori hiba”

– tipikus félreértések és veszélyek;

„Mi az új?”

– az adott terület legfontosabb új tudományos és technológiai fejleményei;

„Eset a rendelőből”

– rövid klinikai esetek, amelyek az elmélet gyakorlati alkalmazását szemléltetik.

A kötet jelentős számú saját ábrát, döntési algoritmust, táblázatot, képernyő- és riportértelmezési példát tartalmazna.

Elmélet és újdonságok

A gyakorlati orientáció mellett a könyv megfelelő tudományos mélységet is biztosítana. A fontosabb állítások korszerű szakmai irányelvekre, konszenzusdokumentumokra és klinikai vizsgálatokra épülnének.

Külön fejezetek foglalkoznának azokkal a területekkel, amelyek várhatóan a következő évek diabetesellátását alakítják:

• automatizált inzulinadagolás;
• digitális fenotipizálás;
• távoli betegmonitorozás;
• mesterséges intelligencián alapuló predikció;
• AI-alapú klinikai döntéstámogatás;
• generatív mesterséges intelligencia és nagy nyelvi modellek;
• az orvos és az algoritmus közötti munkamegosztás.

A cél azonban ezekben a fejezetekben sem a technológiai futurizmus, hanem annak megválaszolása, mi használható már ma, mi várható a közeljövőben, és mi az, ami egyelőre kísérleti lehetőség.

Hogyan kerülhető el a gyors elavulás?

A digitális egészségügy gyors változása miatt a kötet tudatosan nem egyes gyártók és készülékmodellek részletes bemutatására épülne.

A hangsúly az időtállóbb elemekre kerülne:

• klinikai indikáció;
• betegkiválasztás;
• adatértelmezés;
• terápiás döntési logika;
• evidencia;
• betegbiztonság;
• technológiai hibák felismerése;
• az algoritmus és az orvos felelősségének határai.

Konkrét eszközök csak szemléltető példaként jelennének meg.

A kötet megkülönböztető sajátossága

A Digitális diabetológia nem általános diabetológiai tankönyv, és nem is kizárólag diabetes-technológiai szakkönyv.

A kettő közötti területet kívánja betölteni:

gyakorlati klinikai kézikönyv arról, hogyan használja és értelmezze az orvos a digitális diabetesellátás eszközeit és az általuk létrehozott információt.

A könyv így a korszerű elméleti tudást közvetlenül a mindennapi betegellátás döntési helyzeteihez kapcsolná.

Tervezett forma

A kiadóval történt előzetes egyeztetésnek megfelelően a könyv elsődlegesen nyomtatott szakkönyvként készülne.

Tervezett terjedelem: körülbelül 250–320 oldal, gazdag ábra- és táblázatanyaggal.

A kötet szerkesztésénél elsődleges szempont lenne az olvashatóság, a gyors információkeresés és a gyakorlati használhatóság.

A könyv alapüzenete

A digitális technológia nem helyettesíti a jó klinikai gondolkodást. Megváltoztatja azonban azt, hogy az orvos milyen adatokból, milyen gyorsan és milyen támogatással hozza meg döntéseit.

A jövő diabetológusa nem kevesebbet dönt, hanem más szinten dönt.

A Digitális diabetológia ennek az új klinikai gondolkodásnak kíván korszerű, közérthető és a mindennapi magyar orvosi gyakorlatban használható kézikönyve lenni.