A nyelvhasználó közösség hagyományosan használja a nyelv szókészletét; szokásosan jóval kevesebb szóval él, mint amennyit megért. Bizonyos szavak eltűnnek a nyelvhasználatból – senki nem tudja, miért –; mások épp ellenkezőleg: előtérbe kerülnek, új idegen szavak meg beépülhetnek, jövevényszóvá válnak. Sok szó, de még inkább kifejezés „divatos” lesz: ezeket egy ideig unos-untalan használják, majd részben elhomályosulnak, néhányuk pedig gyökeret ereszt, megmarad. Ám nemcsak a szavak, hanem a nyelvhasználati szabályok is módosulnak – a nyelvtan, a helyesírás követi a nyelvhasználat változásait. A nyelv tehát a nyelvhasználatban él („ez a lélegzése”), és folyvást változik.
Miként ép testben ép a lélek, az egészséges nyelvet is csak a helyes nyelvhasználat szavatolja. Színvonaltalan nyelvhasználat előbb-utóbb kikezdi a nyelvet, és ha nem fordul jobbra, a nyelv alkalmatlanná válhat a kor...tovább olvasás
A nyelvhasználó közösség hagyományosan használja a nyelv szókészletét; szokásosan jóval kevesebb szóval él, mint amennyit megért. Bizonyos szavak eltűnnek a nyelvhasználatból – senki nem tudja, miért –; mások épp ellenkezőleg: előtérbe kerülnek, új idegen szavak meg beépülhetnek, jövevényszóvá válnak. Sok szó, de még inkább kifejezés „divatos” lesz: ezeket egy ideig unos-untalan használják, majd részben elhomályosulnak, néhányuk pedig gyökeret ereszt, megmarad. Ám nemcsak a szavak, hanem a nyelvhasználati szabályok is módosulnak – a nyelvtan, a helyesírás követi a nyelvhasználat változásait. A nyelv tehát a nyelvhasználatban él („ez a lélegzése”), és folyvást változik.
Miként ép testben ép a lélek, az egészséges nyelvet is csak a helyes nyelvhasználat szavatolja. Színvonaltalan nyelvhasználat előbb-utóbb kikezdi a nyelvet, és ha nem fordul jobbra, a nyelv alkalmatlanná válhat a kor igényeinek kielégítésére, elveszti versenyképességét. Ez természetesen nem máról holnapra következik be, hanem évtizedek távlatában. A tudományok nyelvét az értelmiség irányítja, ők a felelősek érte – a magyar orvosi nyelvért a magyar orvosok.
A magyar orvosi nyelv, jóllehet néhány szakkifejezésnek nincs meg a magyar neve, mégis megfelelő, még alkalmas a magyar orvostudomány művelésére. Az orvosi nyelvhasználat azonban jócskán hagy kívánnivalót maga után, a tudományírásban mindenképpen. Idegenesedik szókincsében és fogalmazásában egyaránt, és ez veszélyes a magyar orvosi nyelv jövőjére nézve, és elgondolkoztató az orvosi társadalom szemléletét illetően is, hiszen a nyelvhasználat tükre a használójának, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A művelt orvos választékosan beszél, ír és fogalmaz a napi és a tudományos munkáiban is. A tudományos közlemény szintén tükrözi a szerzőjét – mutasd meg a közleményed, megmondom, ki vagy.
Illyés Gyula írta: „Az írás és a beszéd módja mindenkit leleplez.”
Minden nyelvváltozat helyes használata az eszményi formája szerinti alkalmazása. A tudományos orvosi nyelvben az orvosi nyelv eszményi formáját, nyelvészeti kifejezéssel a normáját kell használni; ezzel lehet szabatosan és félreérthetetlenül kifejezni a mondandót. Ez a könyv ennek szellemében készült. Gyakorló orvos állította össze, sokak segítségével, az eszményi magyar orvosi nyelvhasználat zsinórmértékéül, és egységes alkalmazásának elősegítésére.
összecsuk
