A baba-mama pszichoterápiák gyakorlata

Tartalom

 

Az együttes pszichoterápiák: a szülők és csecsemő pszichés     kórképeinek klinikai vizsgálata

 Honnan származnak a baba–mama együttes terápiák?

  • Egy koncepció kialakulása
  • Az együttes mama–kisbaba terápiák
  • Az első év pszichiátriájának fejlődése
  • A baba–mama terápiák időtartama

 

Mentális működés a post partumban: egy új topográfia

  • A post partum pszichopatológiájának és terápiáinak specifikus jegyei
  • A szülői konfliktualitás szektorizációja

A szülői identifikációk fejlődése (kialakulása)

  • A serdülőkortól az ifjúkorig
  • A szülői identitást létrehozó identifikációk
  • A szülővé válás mint „fejlődési gyász”
  • Az elérhetetlen szülői állapot: a túl igényes szülői ideálok
  • A szülővé válás depresszív folyamata
  • Az „üldözött” szülők
  • Fejlődési gyász és terápiás fogékonyság

 

A pszichoterápiás folyamat: egy eset részletes elemzése

 Egy rövid terápia első ülésének ismertetése

  • „Egy anyja felett zsarnokoskodó kislány”

A második–hatodik ülés összefoglaló ismertetése

  • Második ülés: 1988. március 24. „A távolság”
  • Harmadik ülés: 1988. március 29. A „határ”
  • Negyedik ülés: 1988. április 19. „A változás”
  • Ötödik ülés: 1988. április 28. „A kirekesztés”
  • Hatodik ülés: 1988. május 4. A „jóvátétel”

 

A pszichoterápiák hatásainak vizsgálata

  • Gyermekekkel végzett rövid terápiák hatásvizsgálata
  • A kutatás összefoglaló leírása: a rövid baba–mama terápia hatásvizsgálata
  • A terápiás hatások vizsgálata a Martine és Sandra esetnél

 

Katamnesztikus értékelések és a gyermek egyéni terápiája

  • Első katamnézis: 1989. március 16. (tíz hónappal később)
  • Második katamnézis: 1990. június 14. Sandra egyéni terápiája
  • Következtetés

 

Az interakciós tünetegyüttes (ITE): az intrapszichés tartomány  és a kölcsönös viselkedés határán

  • Interakció és interpretáció
  • Az intrapszichés tartomány és a kölcsönös viselkedés

 

Klinikai illusztráció: a szülői konfliktualitás . és a gyermek pszichopatológiájának összefüggései

 

A rosszul feldolgozott, gyermekre vetített gyász

  • Bevezetés
  • Első ülés
  • Második ülés
  • Harmadik ülés
  • Negyedik ülés
  • Ötödik ülés
  • Az eset átfogó magyarázata
  • Katamnézis két évvel később
  • Az anyai projektív identifikációk hatása: az interakciós tünetegyüttes
  • A szerepek kiosztása
  • Az anyai projekciók pozitív hatása
  • Az anya ödipális konfliktusa és a kislány ödipális konfliktusa

 

A technika elmélete és gyakorlata

 A terápiás változások okai

  • A változások faktorai a rövid baba–mama terápiákban
  • A gyermekre vonatkoztatott anyai projekciók redukciója és ennek hatása az interakcióra
  • A gyermekre vonatkozó anyai tárgymegszállások és képzetek módosulása
  • A gyermek patológiájának gyógyítása az anya megbetegedésével párhuzamosan, azaz a gyermek patológiájának átvitele az anyára
  • Szükséges-e az anya időbeli korlátozás nélküli terápiája?
  • Az anya depresszivitása és az önkorrekció
  • Amikor a rövid terápia nem elég
  • Egy gyermek gyógyulása, az anya megbetegedése árán
  • Rettenetes Olaf
  • A gyógyító faktorok elemzése
  • Olaf és Ingrid történetében
  • Technikai elvek: a kérdéses technika
  • A pszichoterápiás technikák és a pszichoterápiák értékelő vizsgálata
  • Specifikus és aspecifikus jelleg
  • A pszichoterápiás technika elsajátítása
  • A pszichoterápiák értékelésével és a technika bemutatásával foglalkozó kutatások következtetései
  • Pszichoanalízis és pszichoterápia
  • Technikai elvek
  • A fókusz
  • A modellek
  • A klinikai jelek
  • A terapeuta klinikai érzékenysége és elmélete
  • A terapeuta verbális tevékenységprofilja
  • Az anya és a terapeuta verbális aktivitásának összehasonlítása
  • Megbeszélés
  • Következtetés
  • A terapeuta tartalom szerinti beavatkozásai
  • Az áttétel problémája az együttes terápiákban
  • Befejezés

 

Az együttes terápiák korlátai

  • A terápiás hatások köre
  • Egy katamnesztikus vizsgálat serdülőkorban
  • A szülői projekciók sorsa
  • Egy példa az együttes terápia rossz indikációjára
  • A terápiás hatás korlátainak megvitatása a pszichopatológia szempontjából

 

Pszichés működés és korai szülő–gyermek kapcsolat

Identifikáció, projekció és projektív identifikáció a korai anya–csecsemő kapcsolatban: az együttes terápiák eredménye

  • Megállapítások a projektív identifikációról
  • Egy valóban elvesztett tárgy fölött érzett szülői gyász
  • Az „anaklitikus” és „ödipális” projekciók értelmezése
  • Az apa szerepe illetve a harmadik személy szerepe

 

Az anya részvétele a csecsemő indentifikációiban

  • Az anya identifikációs funkciójának strukturáló és kóros szerepe
  • Az elidegenítő identifikációk
  • Piera Aulagnier elméleteiben
  • Az anya identifikáló funkciója az anya–csecsemő pszichoterápiában
  • Az „externalizáló” és „empatikus” projektív
  • Identifikációk szerepe a gyermek identitásérzésének fejlődésében
  • A szülők kiürítést szolgáló, deformáló, projektív identifikációi.
  • Korai identifikációs zavarok a gyermeknél

 

Összefoglalás

  • Pszichés átváltozás
  • A rövid pszichoterápiák
  • A pszichoterápiás hatások értékelése
  • A technika
 
Méret130x215
Oldalszám
Kötéskartonált
Kiadás éve2012.
Kiadáselső
Besorolási kódB FIX
ISBN szám: 978 963 226 365 6
4 980 Ft
 

Hasonló könyvek

 
Webshop készítés