Allergia a gyakorlatban Interdiszciplináris tantárgy

Az allergiás megbetegedések évszázadok óta fennállnak, a tünetek kóroki hátterének megismerése azonban a XX. század kutatási eredményei alapján vált lehetségessé.

A klinikai tünetek halmozódását az emberi környezetben megjelenő és az elmúlt évtizedekben egyre bővülő, allergénné váló, kémiai anyagok eredményezték. Jelenlegi felmérések szerint a gazdaságilag fejlett országok lakosságának közel 40%-a allergiás hajlammal bír. Az emberi civilizáció fejlődésével számos környezetszennyező, irritáló anyag jelent meg, mely a halmozott napi expozícióban allergiás immunválaszt provokál.

A civilizáció eredménye a környezetünkben napi használatban megjelenő kontakt allergénekké vált környezeti anyagok, pl. fémek, illatanyagok allergizáló hatásának előretörése, továbbá a funkciójukban nélkülözhetetlenné vált konzerváló szerek, gyógyszerek, valamint a paramedicinák okozta növényi allergiás reakciók gyakorisága. Ennek egyik következménye, hogy egy 2016-os felmérés szerint Európa lakosságának 27%-a valamely környezeti kontakt allergénnel szenzibilizált.

A globális környezetszennyezés nem csak a human, hanem a növényi biológiai folyamatra is hat, melynek eredményét a pollenszenzibilizáció megjelenésében, kiterjedésében és a provokált tünetek széles skálájában és halmozódásában érezhetjük.

Az interdiszciplináris tünetek hátterében újabb és újabb allergének megismerése, a hajlamosító faktorok/kórképek, genetikai háttér feltérképezése új adatokat ad az allergiás betegeket gyógyító gyakorló orvosoknak. A kórtünetek kivizsgálásában évről évre új metodikák jelennek meg, de a tapasztalati tényezők a meglévő metodikák standardizálására további segítséget nyújtanak. A diagnosztika fejlődésével lehetségessé válik a hasonló klinikai tünetekkel jelentkező toxikus, irritatív és intoleráns, ill. metabolizációs eltérésen alapuló reakciók kiváltotta kórképek elkülönítése.

Ma már elfogadott szemlélet az allergiás kórképek interdiszciplináris jellege, melyet az egyes allergének más-más szerveket érintő hatása igazol, példaként említhető a pollenszenzibilizáció rhinoconjunctivitis, asthma, dermatitis és gasztroenterális tünetei, valamint a fémszenzibilizáció a bőrtünetektől az implantátumok elégtelenségéig terjedő következményei.

Az allergiás kórképek halmozódása az allergológus-immunológus szakorvosok mellett a betegellátás minden szakterületét érinti. Ennek megfelelően a könyv fejezeteinek megírására az egyes orvosi területek e témával foglalkozó nemzetközi hírű művelőit kértük fel. A kiadvány aktualizált adatai lehetővé teszik, hogy a könyvet egyetemi hallgatók tankönyveként és a szakvizsgára készülők felkészítő anyagaként is ajánljuk.

 
KategóriaBelgyógyászat
Méret
Oldalszám
Kötés
Kiadás éve
Kiadás
Besorolási kód
ISBN szám: -
Ingyenes
 
 
Webshop készítés